2014.10.31. Rachel.

Már napok óta tervezem, hogy írok egy bejegyzést a most megjelent Annabelle című horror filmről, de eddig nem nagyon volt rá sajnos időm. A legjobb barátnőmmel már nagyon régóta vártuk ezt a filmet, a Démonok között című horrort is imádtuk, örök kedvencünk lett, nagyon sokszor megnéztük. Ez a film viszont számomra csalódás volt. Alapból úgy kezdődött, hogy szinte minden moziban leadták, a legkisebb városokban is, de valahogy a mi városunk szokásához híven kimaradt. Így döntöttünk az online filmnézés mellett, de ott is kb. a 10 link közül egy indult el, de az is jó sok szenvedés után rohadt szar minőséggel.

Előzetes: A Démonok között a tavalyi év egyik legkülönlegesebb és legfélelmetesebb filmje volt, ám az igazságnak csupán egy részét beszélte el. A lényeg kimaradt: ez a film Annabelle eredetéről beszél. A különleges babát nem a filmesek találták ki: jelenleg is vitrinbe zárva látható egy okkult múzeumban: a terembe, ahol kiállították, ritkán mer bárki bemenni, csupán egy lelkész jár be hozzá, hogy havonta kétszer megáldja. Az Annabelle azt az esetet beszéli el, amikor a gonosz először elszabadult. John Form csodálatos ajándékkal lepi meg terhes feleségét, Miát: egy régi babával. De a családi békét hamarosan szörnyű események dúlják fel; egy éjjel a fiatalok házára egy sátánista szekta tagjai törnek rá. És a nyomukban nemcsak vér és fájdalom marad - elszabadítanak a házban valamit, ami sokkal borzasztóbb náluk. Ő Annabelle.

Maga a film témája nem lenne rossz, de semmi féle módon nem kapcsolódott a Démonok közötthöz, ami szerintem előnyösebb lett volna. Sokkal nagyobb volt a felhajtás, mint maga a film. Egyáltalán nem volt olyan félelmetes, mit amilyenre számítottam. Sok volt a vontatott, mondhatni UNALMAS és fölösleges rész, de ez persze csak az én személyes véleményem. Azt sem értettem, hogy a baba hogy lehet ugyan az, amikor a Démonok közöttben kihangsúlyozták, hogy egy 7 éves kislány szállta meg, az Annabelle-ben pedig egy felnőtt szektás nő költözött bele?! A vége egyáltalán nem tetszett, ezerszer jobban meg lehetett volna oldani. Az egyetlen félelmetesnek nevezhető rész az a liftes jelenet volt a pincében, illetve az azt követő pár perc. Mást nemigen tudok erről a filmről mondani, hiszen eddig csak egyszer láttam, de ha megjelenik normális felirattal, úgy hogy nem szúrja ki a szemem a japán felirat, vagy valami csoda folytán szinkronosan, akkor mindenképp megnézem mégegyszer!

2014.10.18. Rachel.

Szánalmasnak tartom a szombat délelőtti tanítást, ezért Én természetesen nem is mentem ma iskolába. Alapjáraton bementem volna, mert most az a hatszor fél óra nem oszt, nem szoroz, de a drága osztálytársaim kitalálták, hogy senki ne menjen be. Természetesen nekem sem kellett sokáig könyörögni, legalább kialudtam magam normálisan. Hétfőn ezért kapni fog az osztály rendesen.
Hajnalban amúgy is volt egy igen kemény vitám a kedves párommal, aki ismét bebizonyította, hogy mekkora idióta. Mindennél jobban szeretem, de amiket néha kitalál, az borzalmas! Utána persze kibékültünk, változatlanul dúl a love, meg minden, de most tényleg nagyon felmérgelt. Egy idézeten indult az egész, amit Én posztoltam  ki facebookra:

"Egy percig tart, hogy észrevegyél valaki különlegeset, egy óráig, hogy komolyan vedd, egy napig, hogy megszeresd, és egy egész élet kell ahhoz, hogy elfelejtsd."

A barátomnak nem volt egyértelmű, hogy ez az idézet kizárólag hozzá kapcsolódik, és azt találta ki, hogy Én mást szeretek, és más után vágyakozom. Hát mit ne mondjak... Nagyon "kellemes" hajnalom volt. Órákba telt, mire felfogta a dolgokat és megnyugodott. Türelmem már egy szál se volt. Tudom, hogy betegesen féltékeny, és nagyon jól tud kombinálni, de mindennek van határa! Én nagyon türelmetlen ember vagyok. Hozzá pedig igyekszem minél türelmesebb lenni, de tegnap ez nem ment! Mindegy... Lényeg, hogy minden megoldódott, és nincs semmi probléma.
Ma este pedig elmegyek az egyik legjobb barátnőmmel "bulizni". Mostanában nagyon ritkán járok be városba. Egyrészt itt nem lehet mit csinálni, mert nincs egy normális bulizóhely sem, másrészt én már meguntam azt, hogy folyton csak igyak, és igyak. Holnap reggel amúgy is korán kelek, mert elutazom és én vezetek, szóval túl nagy buli nem lehet, de muszáj egy kicsit kikapcsolódnom. Sajnálom, hogy ebben az átkozott városban nincs egy normális disco! Mondjuk így, hogy van barátom, amúgy sem mennék, mert szerintem oda úgy éri meg elmenni, ha valaki szingli (személyes vélemény, magamból indulok ki - kinek mi!) de ez egyszerűen lehetetlen. Disco ugyan van vagy három, de ha bemész, és látsz 30-40 éven alulit, vagy esetleg magyart, na az a csoda!